Megjelentek a Nemzeti Könyvtár újabb kötetei, amelyek között Móricz Zsigmond Erdély trilógiája, Gárdonyi Géza és Romsics Ignác egy-egy műve is szerepel. A Magyar Ünnepek sorozat részeként a Magyar karácsony című kiadvány jelenik meg.
A legújabb hat kötet között található Móricz Zsigmond Erdély trilógiája: a Tündérkert, A nagy fejedelem és A Nap árnyéka, valamint Gárdonyi Géza Az én falum című novellagyűjteménye. Szintén megjelent Romsics Ignác könyve Bethlen Istvánról és a Magyar ünnepek sorozat részeként a Magyar karácsony című kiadvány - mondta Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a köteteket bemutató sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
A Nemzeti Könyvtár-sorozatban eddig összesen 20 mű jelent meg, 2013-ban még négy kötet lát napvilágot.
Kerényi Imre tájékoztatása szerint a project bevételéből 11 millió forintot a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Folyóirat-kiadás Kollégiumának, 51 millió forintot az NKA Könyvkiadás Kollégiumának utalnak át támogatásként.
A Magyar karácsony című kötet
Szigethy Gábor - Szenteste Kétezer éve ismerjük a történetet: József és áldott állapotú felesége, Mária, Názáretből elindult Betlehembe, mert a rómaiak által elrendelt összeírásra ott kellett jelentkezniük. A városban – vagyontalan vándorok – senki sem fogadja be őket éjszakára, egy városszéli rozzant istállóban húzódnak meg, és újszülött kisfiát Mária szalma közé, jászolba fekteti. A hűvösödő éjszakában az állatok – ökrök, bárányok, szamarak – leheletükkel melengetik a szalmaágyon didergő Megváltót. Kétezer éve írók, festők, kiművelt írástudók és iskolázatlan parasztemberek, evangélisták és költők, papok és beszédes kedvű polgárok mesélik, színezik, díszítik aranyfüsttel Jézus Krisztus születésének titokzatos történetét.
Magyar Karácsony. A 16. században eleink már anyanyelvünkön olvasták az evangéliumot. Szilveszter János (1541) és Károli Gáspár (1590) veretesen zengő verssorokban magyarul mesélik el a Jézus Krisztus születéséről Máté és Lukács evangélisták által ránk hagyományozott szent legendát. Pázmány Péter áhítatos latin himnusszal köszönti Szűz Máriát, Magyarország liliomos védasszonyát; háromszáz évvel később majd kortársunk, Babits Mihály álmodja hűtlen-hűséggel magyarrá e Mária himnuszt.
Felkelő hajnal, lámpa mely nem csal, nap dús sugarakkal: tőled az éj fut, s kigyullad a nappal.
Lukács evangéliumát századokon át a templomban hallgatták a parasztemberek: amikor Keresztelő Szent János apjának, Zakariás papnak Gábriel angyal hírül hozza, hogy fia születik, a hitetlenkedő Zakariás megnémul. A fiút édesanyja, Szent Erzsébet kérésére Jánosnak nevezik, s akkor Zakariás megszólal: „És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.” Hallgatták a Szentírás szövegét a parasztemberek és ahogy ők értették, úgy mesélték: „Mikor megszületett Szent János, nevet adtak neki a templomban. A zsidóknál a templomban adták a nevet. És akkor Szent János elkezdett mindjárt beszélni. Akkor azt mondták, hogy ez csodálatos dolog.” A templomban hallgatták, mindennapi életükben átélték a csodát. Magyar Karácsony. A 17. században a költők hitükkel aranyozott verskeretbe foglalják a szent titkot: Csuda dolog, új és halhatatlan világ kezdetitől fogva, Hogy tiszta szűz fiat fogadna és szüzességben maradna. Szüzessége megtartatott, Krisztus királyt földre hozott és úgy megmenté e világot.
A papok sokféleképpen értelmezték, magyarázták a Szentírás szövegét. Katolikusok, lutheránusok, kálvinisták igaz hitük védelmében olykor kezükben fegyverrel álltak egymással szemben, de Karácsony éjjelén elhallgattak a fegyverek, elnémultak az egymást átkozó szitokszavak, és katolikusok, lutheránusok, kálvinisták szemükben könnyel ugyanazt a Jézus Krisztus születését ünneplő himnuszt, ugyanazt a dallamot, ugyanazt a szöveget énekelték: Dicsőség a mennyben az Istennek, dicsőség!
Mert a Megváltó mindenkiért, mindannyiunkért született meg kétezer évvel ezelőtt azon az éjszakán. Akik nem hiszik, nem tudják, nem értik, azokért is.
Magyar Karácsony. Régóta szokás volt faluhelyen – még a tudatosan, eltökélten múltpusztító 20. században is – Karácsony napján a kántálás. Tanítójuk segítségével szerepet osztottak egymás között a kamasz fiúk, ki énekmondó lett, ki vattaszakállas csordapásztor, ki szárnyas hírhozó angyal, ki papírkoronás napkeleti király... Fából, sárból, szalmából, kócból, kukoricacsutkából Betlehemet készítettek, útnak indultak, s a faluban csengettyűszóval, kolomppal, dudával jelezték érkezésüket, kampósbottal kopogtatták a házak ajtaját. Ha beengedték őket, elregélték-elénekelték a szülőktől tanult vagy maguk fabrikálta pásztorjátékot: Jézus Krisztus születésének mesés históriáját.
Magyar Karácsony. Decemberben egyre rövidebbek a napok, sötét hajnalokon a rorátéra sietők talpa alatt csikorog a hó, köd mögé rejtőzködnek a tompa fényű csillagok. Várakozunk.
A költők álmodnak.
József Attila álmában Mária hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. Ady Endre Karácsony éjszaka a megszülető új világról ábrándozik:
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Pilinszky János – talán ébren van, talán álmodik – látja a Betlehem fölött tüzes fénnyel ragyogó csillagot, átéli a szentséges, titokzatos éj csodáját.
Aztán a roppant csöndön át
puhán és észrevétlen,
a hangtalan meginduló
és puha hóesésben,
akár a fényes pelyhek is
vigyázva földet értek,
a fényességes angyal is,
ő is a földre lépett.
Magyar Karácsony. Lelkünk mélyén szívünk titkai közé rejtve őrizzük halálunkig a Karácsony esték könnyfátyolos emlékét. Gyermekkorunkból édesanyánk minket körülölelő mosolyát, amikor kitárult az ajtó, s csillogó szemekkel csodáltuk a mennyezetig érő, gyertyafényben, csillagszóró szikrázásban ragyogó karácsonyfát. Felnőttkorunkból, amikor szerelmünkkel először gyújtottuk meg együtt az adventi gyertyát, először díszítettük közösen a karácsonyfát, először énekelte együtt a család a Mennyből az angyalt... Öregkorunkból, amikor már megtanultunk mások boldogságának őszintén örülni.
Írók emlékezete őrzi mindannyiunk számára a karácsonyi történeteket. Móricz Zsigmondnak írás közben összeszorul a szíve, ha arra a karácsony estére gondol, amikor gyerekkorában egy pohár tej jelentette számára a földöntúli boldogságot. Az álmodozó Krúdy Gyula a haldokló Ady Endrével a magyar jövő születéséről beszélgetett 1918 szomorú karácsonyán. Az emlékeiben bujdosó Cs. Szabó László erdélyi kisfiúként Szenteste a képzeletében élő „karácsonyi” oroszlánokat terelgeti nagyszülei ágya alá.
Írástudók történetei: összeszorul a szívünk, álmodunk a jövőről, újra gyerekek leszünk. Magyar Karácsony. Szomorú Karácsony: Arany János töredezett verssorokban 1849. december 25-én letiport, rabságba nyomorított hazánkat siratja. Az író Tormay Cécile 1918. december 24-én a kihalt budai utcán hazafelé sietve reszketve kapualjakba húzódik, ha túl közelről hallatszik a vészjósló fegyverropogás. 1944. december 24-én Márai Sándor leányfalui otthonában „kilenc felé kialszik a villany. Aztán égzengető támadás a túlsó parton, pergőtűz, nehéz ütegekkel. Éjfélig tart ez a vad karácsonyesti kórus. A domboldalon a kis ház rázkódik a nagy izgalomban, mely áthatja a tájat. Sötétben ülök sokáig.”
A költő Gérecz Attila 1955 Karácsonyán a márianosztrai börtönben imádkozik a Názáretihez: szabadítsa meg országunkat a kommunista rémuralomtól. A véráztatta Magyarországnak 1956 Karácsonyán az író Márai Sándor New Yorkból üzen:
Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Magyar Karácsony. Boldog Karácsony: várakozunk, vásárolunk, készülődünk, szeretteinknek szánt ajándékokat csomagolunk, halászlét, töltött káposztát főzünk, bejglit sütünk, karácsonyfát díszítünk, gyertyát gyújtunk, énekelünk...
Mennyből az angyal...
Aztán éjfélkor az áhítatos csöndben megtelik a szemünk könnyel: átéljük a csodát. A gyertyafényes éjszakában – Betlehem fölött mindannyiunk számára utat mutatva ragyog az égi fényű csillag – nem félünk az élettől, nem félünk a haláltól. Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy..
A tavaly indult bérletsorozat sikere után szeptember végétől jövő tavaszig ismét sztárok lépnek fel a kaposvári Szivárvány Kultúrpalotában a pécsi székhelyű Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. szervezésében.
